Hiányod elsodor, akár menekültek

áradata a boldog maradni-akarót,

lángoló fogsorai a zöldtől dermedt

fáknak jöttöddel fenyegetnek,

várj még, hisz zúdul a tested,

akár hegy patak tájkép keretei

közé szorítva, fullaszt a létezésünk,

együtt és egymás nélkül fájdalmas

gyönyörei a pokoli tisztaságnak,

szeretünk, mi,

nemzettelen, nedvestestű kórói

e civilizált, atomkori élő állatkertnek.